Nem vagyunk valami kirobbanó formában. Hogy kire értem ezt? Az inkább a kérdés, ti kire értenétek.
Miután évekig külföldön éltem, hazaköltözésemkor igencsak meglepett, hogy az emberek komorsága még a korábbiaknál is hangsúlyosabb lett. Azon morfondírozok, vajon az általános közhangulatnak köszönhető ez, vagy csak megszokásból zsémbelünk, hiszen panaszkultúrában élünk. Az a benyomásom, hogy az emberek felelősöket keresve egyre hajlamosak egymásra mutogatni anélkül, hogy saját magukat kérdőre mernék vonni. Nem csodálom ugyanakkor, hogy a saját magukkal való szembesüléshez nincs erejük. Minden irányból nyomásnak vagyunk kitéve, ki lenne oly’ vakmerő, hogy még önmagát is szapulja?
Emellett – már jópár évvel ezelőtt – az is feltűnt, hogy ránk, melegekre különösen jellemző a borúlátás. Ennek is nyilván megvannak a maga okai, ugyanakkor nem ártana megtalálnunk annak módját, hogyan mászhatunk ki a gödörből. Kész megoldást nem ránthatok elő a cilinderemből, viszont olvastam valamit, ami egy harmad lépéssel közelebb vihet a megoldáshoz.
Úgy látszik, a melegek depressziós tünetei nem állnak összefüggésben a magyarok híres pesszimizmusával. Az előbbi az amerikaiaknak is komoly fejtörést okoz. A Minnesotai Egyetem homoszexuálisok körében tanulmányt végzett arra vonatkozóan, vajon mi okozza a melegek fokozott hajlamát a depresszióra. Mint dr. Simon Rosser, a kutatás vezetője elmondta, „tudósok és pedagógusok mintegy 150 éve vitatkoznak azon, vajon a homoszexualitás tényként kezelendő rendellenesség, vagy inkább a társadalmi előítéletek – nem pedig maga a homoszexualitás ténye - vezetnek a melegek körében magasabb arányú depressziós esetekhez, a droghasználathoz, a nemi betegségek fokozottabb terjedéséhez, tehát mindazokhoz a szimptómákhoz, amelyek a melegekre irányuló tanulmányokban eddig megfigyelhetők voltak. A mostani felmérés mindkét elméletet tesztelte.”
Dr. Rosser szerint: „A régi jó tanács a melegeknek, miszerint küzdjék le, tagadják, vagy szorítsák háttérbe a homoszexualitásukat, nagyban hozzájárul a depresszióhoz, a fokozottabb magányhoz és a rosszabb szexuális egészséghez. Röviden szólva, a homoszexualitás mint rendellenesség nemcsak tévképzet, hanem az egészségre is káros.”
E tanulmány – melynek eredménye alapvetően nem túl megdöbbentő - arra ösztönöz, hogy átgondoljuk saját hozzáállásunkat is, és szembeszálljunk azzal a megrögzött szokásunkkal, hogy saját borúlátásunkért kizárólag a külvilág intoleranciáját vádoljuk. Hogyne, a társadalmi nyomások igen nagyok, nem pátyolgatnak minket, valahogy mégiscsak szembe kell szállni, mert csak így válhat lehetővé, hogy egészségesen, torzulások nélkül éljünk. Először is a saját házunk táján kell sepregetnünk. Az egészségünkért mindenekelőtt magunknak kell felelősséget vállalnunk. Ha mi magunk betegnek tekintjük magunkat pusztán azért, mert mások ezt kívánják lenyomni a torkunkon, végül tényleg azok leszünk.
Az Independent nyilvánosságra hozta a világ tíz legtoleránsabb városának listáját a homoszexuálisok szempontjából, szerintük itt élhetjük meg a legnyitottabban másságunkat. Nem elég azonban bemagolnunk a slágerlistát: San Francisco, Sidney, New York, Mykonos, Párizs, Barcelona, Amszterdam, London, Koppenhága, Berlin. Ha mi nem tekintünk magunkra teljes egészként, Sitgesben is csak marslakónak látjuk majd magunkat.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
confessor · http://confessor.freeblog.hu/ 2008.09.18. 11:02:07
Na jó, csak azért is megírom majd. :)
A tanulmánnyal úgyegyébként egyetértek.
LeGars · http://melegleles.blog.hu 2008.09.18. 11:46:16
confessor · http://confessor.freeblog.hu/ 2008.09.18. 11:48:13
Csak elszívok fél doboz cigit és dühösen szanaszét szórom a cuccaimat és sikítozom, hogyan történhet velem ilyen... :))
Persze, hogy leírom. ;-)
GayBears · http://gaybears.blog.hu/ 2008.09.18. 13:19:05
Előtte meg igyál egy kicsit, könnyebb lesz... :)
confessor · http://confessor.freeblog.hu/ 2008.09.18. 13:35:05
Buccser 2008.09.18. 14:46:05
Nem tudom, en ezt nem latom ennyire sulyosnak, sot azt sem mondanam, hogy a melegek, bocs leszbikus ismeroseim koreben nagyobb lenne a depressziora valo hajlam, mint hetero ismeroseimnel. Persze ez azokra vonatkozik, akiknek mar nincs problemaja a homoszexualitasukkkal. Amugy a depresszio nagysaga vagy valoszinusege egyenesen lenne aranyos a homoszexualitas fokanak novekedesevel? Szerintem inkabb forditva - ha egyaltalan van osszefugges -, mert aki a skala abszolut meleg aga fele tendal, annak meg termeszetesebb allapot a buzinak leves.
jog-ász 2008.09.18. 15:02:38
confessor · http://confessor.freeblog.hu/ 2008.09.18. 15:13:00
Az igaz, hogy aki nagyon buzi, úgy tűnhet, ezzel semmi baj.
Amit a legelején írtál, az viszont nagyon igaz. Ha valaki eleve a saját melegségének megélését negatív élményként élte át, illetve ha a coming-out és az egyéb beilleszkedések túl erős konfrontációt tartalmaztak, lehetnek elég nagy személyiségtorzulások.
Ez persze megint nem egy olyan dolog, hogy ha buzi vagy, akkor ez van. Van akinek ez egy rögös, de egyenletes folyamat volt és semmi baja nem származott belőle a későbbiekben. Van akinek, meg nem.
magnifique 2008.09.18. 19:06:35
sziszifusz 2008.09.26. 19:34:16
Azt nem tudom, hogy ez hogy kapcsolódik a témához de valahogy azért ...
magnifique42 2008.09.26. 23:49:13
LeGars: rég volt új post, ne lazsálj!! :)
LeGars · http://melegleles.blog.hu 2008.09.28. 21:37:52
Magnifique, hamarosan írok. Olyan hetem volt, hogy levegőt venni is alig volt időm... :(
Woofer · http://woof.blog.hu/ 2008.09.28. 22:10:52