Meleglelés

Meleg közélet? Meleg közértet! Melegológia A-tól Z-ig.

voices

  • Buccser: szerintem abban nincs igazad, amikor azt gondolod, hogy valaki azert nem megy felvonulni, mert fel... (2009.09.08. 16:54) Mérleg
  • LeGars: @bölcsésztanár: ;))))))) (2009.09.07. 20:52) EuroGames 2012
  • LeGars: @bölcsésztanár: a "Jézusnak is két apja volt" tábla szerintem nem volt gáz, de biztos mindenkinek ... (2009.09.07. 20:06) Nincs de

2008.10.01. 16:59 LeGars

A lifestyle kritikája

 A napokban, egy kedves ismerős ajánlására, elolvastam egy brit tévés személyiség dokumentumfilmjéhez kapcsolódó cikket - pontosabban többet is, de az itt következőt találtam a legátfogóbbnak. 

Előrebocsátom, nem mindenben értek vele egyet, ugyanakkor olyan tendenciákról ír, amelyek jellemzőek nálunk is, és azért lehet érdekes, hogy ne gondoljuk már megint, nyugaton kolbászból van a kerítés. Véleményét túl sarkosnak találom, a leírt jelenség kritikáját igazán extrémnek, és egyáltalán nem hiszem (mert nem úgy látom a környezetemben), hogy csak ez az oldala létezik a mi melegéletünknek, ugyanakkor mégis van benne igazság. Napokig tanakodtam, írjak-e róla egyáltalán, majd úgy döntöttem, a teljesség kedvéért érdemes lefordítanom a cikket, mert talán jó lehet brainstormingnak... Nyilvánvaló, hogy mi messze nem ott tartunk, ahol Nagy-Britannia (és London), más a társadalmunk, más a mentalitásunk, minden más... Akkor vajon miért találtam mégis olyan találónak? Talán amiatt, amilyen kommenteket kaptam egy régebbi írásomra, ahol kritizálni mertem a Joystick-party plakátját... 

A pofa érdekes a melegidentitás szempontjából. A már bemutatott Daniel Mendelsohn álláspontjához képest a másik póluson áll (konzervatívabb? Reakosabb?...), és sokkal pesszimistább.

Ti mit gondoltok?

Egy brit homoszexuális filmes szerint a meleg életmód lealacsonyító alkalmi szexet, túlzott droghasználatot és nyomort szül

Egy brit homoszexuális újságíró elismeri, hogy a londoni meleg szcénáról szóló dokumentumfilmje miatt lehet, hogy "minden hidat felégetett, ami a meleg világhoz kötötte".

Simon Fanshawe író-műsorvezető, miután egyre inkább kétségbeesett a "meleg életmód" felszínességétől és romboló jellegétől, megrendezte a "Meleg férfiak baja" c. dokumentumfilmet.  A BBC 3 televíziós csatorna számára készült program a homoszexuális közösség számos tagján megfigyelhető érzelmi és pszichológiai éretlenséget, nárcizmust, nihilizmust, illetve az önromboló tendenciákat veszi górcső alá. Fanshawe azt szeretné, ha a homoszexuális férfiak „felnőnének”, és továbbjutnának „későkamasz” állapotukon.

A meleg politikai mozgalom első időszakában szerepet vállaló filmes úgy gondolja, "úgy tűnik, mintha azért győztük volna le a kirekesztést és az előítéleteket, hogy drogokkal és vad szexszel döntsük romba önmagunkat."

Dokumentumfilmjében Fanshawe elismeri, hogy a homoszexuális mozgalom a melegség természetes szexuális viszonyokkal való egyenjogúságát a homoszexualitás elleni törvények eltörlésével és a házasságon és örökbefogadáson keresztüli törvényi egyenjogúság megteremtésével érte el. Ezen eredmények fényében Fanshawe annak a kérdését veti fel, „miért vagyunk olyan megátalkodottan hajlamosak örök tinédzserként viselkedni.

A hiúság megszállottjai vagyunk, és lenézzük az idősebb férfiakat. Az AIDS ellenére is a lehető legnagyobb szexuális révületet hajszoljuk, sőt a fejünkbe vettük, hogy drogokkal tegyük tönkre magunkat. Boldogan segítjük hozzá a heteró világot, hogy továbbra is fenntartsa a képet, miszerint az összes meleg férfi hajtűdobáló kisasszony.”

Állítása szerint az utóbbi időben "aggódni kezdett" amiatt, ahogyan a "melegek felszabadulását ünneplik" szülővárosában, Brightonban, a meleg szubkultúra egyik központjában. Az éves „Mr. Gay" szépségszemlén – amelyet egyébként „szánalmasan öntetszelgő parádénak" minősít – így szólt egy versenyzőhöz: „Elég idős vagyok ahhoz, hogy emlékezzek azokra a nőkre, akik a Miss World ellen küzdöttek… Mind azt állítjuk magunkról, hogy ahhoz, hogy igazán melegek, valóban melegek legyünk, jóképűnek és fiatalnak kell lennünk.”

Mint mondja, „a szélsőséges hiúság a meleg kultúra szerves része lett. Ez annyira általánossá vált a meleg közösségben, hogy egyébként intelligens fiatalemberek boldogan válnak a lealacsonyító szexhajhászás tárgyává.”

A meleg férfiak – akik némelyike odáig megy, hogy implantátummal igyekszik javítani külsején - annyira „ráálltak” az alkalmi szexuális légyottokra, hogy önzetlen bensőségességre találni "gyakorlatilag lehetetlen".

„Legyünk akár heterók, akár melegek, szabadidőnk nagy része a szex köré szerveződik. A meleg férfiak azonban egyenesen az identitást szervezték a szex köré. Ez pedig roncsol, de ami ennél is rosszabb, az az, hogy a promiszkuitás vált a normává."

A filmes egy melegszauna tulajdonosát, „Pault” faggatta, miután az nagyon képszerűen mesélt a szórakozóhely csoportosszex-találkozóiról: "Úszkálunk a szennyben, és azt mondjuk, ez a normális?"

Amiért kifogásolta az alkalmi és "extrém" kalandok kergetését, és célként az önzetlen emberi bensőségességet jelölte meg, Paul azzal vágott vissza, hogy Fanshawe a legheteróbb, akit eddig meleg testbe zárva látott. „Ki kéne találni neked valami operációt, szívem!”

Paul hajthatatlan és ellentmondást nem tűrő volt azon meggyőződésében, hogy a meleg életmód az emberi kapcsolatokban nem összeegyeztethető a boldogsággal és a hűséggel, ezzel támasztva alá, miért nem ért egyet a regisztrált partnerkapcsolattal. „Két meleg férfi esetében az új dolgok iránti kísértés mindig is gátat fog szabni a hosszú távú, bensőséges, gondoskodó párkapcsolatnak.”

Fanshawe elborzad az érzelmi elkötelezettség hiányától, és attól, hogy a férfiak mennyire hajlandóak a "nem biztonságos szexre". A filmben statisztikák is szerepelnek a homoszexuális életmód halálos következményeiről. Londonban minden kilencedik férfi HIV-pozitív, és az új fertőzöttek száma öt év alatt megduplázódott. A szifilisz-esetek ugyanebben az időszakban 616 százalékkal nőttek.

Mint mondja, a nem biztonságos szex nem az egyetlen dolog, amiben a férfiak önsorsrontók. Megállapítja: „ha új drog jelenik meg, a meleg férfiak biztos, hogy azonnal kipróbálják.”

Egy jelenetben Fanshawe egy homoszexuális férfit kérdez, aki „minden drogon túlvan”, és most a meleg klubokban indított kampányt az egyre népszerűbb amfetaminkristály használata ellen. A személyazonossága eltitkolását kérő férfi (aki attól félt, hogy dealerek bosszút állnak rajta), elmondta, hogy a kristály azért a legkedveltebb drog a meleg közösségben, mert csökkenti a gátlásokat, és „érzelemmentes", „állati szintű” szexet tesz lehetővé. A film szerint minden ötödik londoni meleg férfi él amfetaminkristállyal.

 

10 komment


A bejegyzés trackback címe:

https://melegleles.blog.hu/api/trackback/id/tr15691065

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Buccser 2008.10.02. 07:04:51

Nincs tul nagy ratekintesem a meleg ferfiak vilagara, ugyhogy inkabb mashonnan kozelitenem meg a dolgot. Roppantul emlekeztet ez a velemeny a Szex es New Yorkra, foleg a konyv verziojara. Pedig hat az nem meleg ferfiakrol szolt, hanem a new yorki felso tizezer (anyagi, kulturalis, intellektualis, csaladi eredetu, szoval sokretuen ertelmezi ezt az osztalyt) szinglivilagarol. Szoval ez az eletstilus nem feltetlen es kizarolag melegekre jellemzo, hanem inkabb nagyvarosi tarsadalmi osztalyra. Pont hasonlo szereplok, mint ez a Simon gyerek. Szoval szerintem csak rossz korokben mozgott. ;-)

Buccser 2008.10.02. 07:07:17

"nagyvarosi tarsadalmi osztalyra' helyett nagyvarosi felso tizezer osztalyara gondoltam.

everydaynormalguy 2008.10.02. 09:42:11

Fanshawe látlelete érdekes, de azt hiszem alapvetően egy tévedésen alapul az, hogy ezt a képet az egész meleg közösségre vetíti. Ez a leírás a globális meleg mainstreamre igaz. Még az sem bizonyított, hogy a világon a legtöbb meleg ezt az életformát élné. Az én tippem szerint a világon a legtöbb meleg elmaradott, homofób közösségekben bujkál (az persze ugyanolyan rossz, mint ami a mainstreamben történik).

Arra sincs bizonyíték, hogy a mainstream az előbújt, nyugati melegek többségét képviselné. Nem statisztikai értelemben a legelterjedtebb, hanem a legláthatóbb, legfeltűnőbb életformáról van szó.

Egy melegszauna tulajdonosa meg végképp csak egy kisebbséget képvisel a meleg közösségből. A "Gay lifestyle"-ról szóló dokumentumfilmben való szerepeltetése legalábbis tendenciózus.

Ha a mainstream viselkedését elfogadnánk követendő példának, akkor ez nagyon rossz példa lenne. De valójában senki sem hivatkozhat arra, hogy milyen rosszak a követendő példák. A saját életéről mindenki maga dönt. Ezért egyes melegek életére csak akkor lehet kihatással ez a "káros korszellem", ha önként alávetik magukat a hatásának.

LeGars · http://melegleles.blog.hu 2008.10.02. 10:22:15

everyday...: egyetértek, szerintem is csak egy szegmensére jellemző ez a melegvilágnak. A legszélsőségesebb, leglátványosabb részre. Emellett pedig ki tudja, mennyi everydaynormal-gay szaladgál a világban :)
A kritika ugyanakkor érdekes... de még érdekesebb lenne, ha megragadná a... a láthatatlant is. Csak hát ugye hogyan?

hajtipajti 2008.11.12. 13:42:41

Könnyű lesújtó képet festeni a londoni melegekről, ha csak a Sohoban gyűjtünk mintát. Az éremnek természetesen van másik oldala is, csak az nincs ennyire szem előtt.

Amúgy ha a tucat (mainstream) melegeket vesszük alapul, akkor igen pontos a látlelet. A szaunákban, valamint több szórakozóhelyen kifejezetten tiltják a GHB és a crystal meth használatát, ennek ellenére egy szaunában dolgozó ismerősöm állítása szerint hetente többször kell mentőt hívniuk a teljesen kiütött kuncsaftokhoz. A HIV-hez való hozzáállás is elég elkeserítő. Nekem az jött le, hogy sokan a meleg lét természetes velejárójaként tekintenek rá, ennél fogva minden mindegy állápontot képviselnek. Szombaton láttam egy kabarét, aminek részeként a fellépő a közönséggel együtt énekelte vidáman, hogy "én is fertőzött vagyok, te is fertőzött vagy, mindenki fertőzött, tra la la". Továbbá rengeteg tájékoztató füzet szól arról, hogy HIV fertőzöttként is gondtalan, teljes életet lehet élni. Igaz. Addig, amíg az immunrendszer be nem adja a kulcsot. Utána jó eséllyel kezdődik a kezelésekkel járó tortúra. És még azt érdemes itt hozzá fűzni, hogy Londonban (az egész Egyesült Királyságban?) ingyenes az AIDS kezelés. Lehet, hogy csak a nyílt hozzáállástól illetődtem meg, de én itt valahogy nem érzem a HIV-vel kapcsolatos üzenetek súlyát.

Más. Ha a vezető ismerkedő oldal szlogenjét nézzük "What you want, when you want it" (amit csak akarsz, amikor csak akarod), a fogyasztói társadalom jelmondata köszön vissza. Meleg köntösben. Sőt, szex köntösben. Ezek után szerintem kár is belekezdeni annak pszichoszociológiai elemzésébe, hogy a gaydaros melegek túlnyomó többsége miért nem talál magának tartalmas kapcsolatot, ami után egyébként alapvetően sóvárog. Hát kérem, az többről szól, mint azonnali kielégülésről.

steverubellreborn 2008.12.16. 01:16:09

Most olvastam egy meleg regényt (Paul Burston:Szégyenfolt) egy londoni meleg srác személyén keresztül mutatja be az ottani gayscene-t ami igencsak lesújtó képet mutat.
Mély érzelemeken alapuló kapcsolatokat nem látunk-holott a coming out irodalom állandóan ezeket sulykolja verus hedonista életvitel)-hanem orgiákat,végtelen drogos táncos partikat ahol bőven van kokó,kristály,speed és minden a külsőről ,trendységről,és arról szól ,hogy lehetőleg minden alkalmat ragaj meg hogy fűvel fával hemperegj mert ez a meleg lét értelme.
Burston ezt iróniával ábrázolja és görbe tükröt tart a londoni melegek elé.Ha nem is általános az üres és tartalamatlan pénzközpontú meleg életvitel de mindenképpen hangsúlyozottan jelen van.
Ezért persze az ottani meleg média is felelős amiért erre a képre még rátesz egy lapáttal és olyan példaképeket állít a legtöbb meleg elé aminek nem tudnak megfelelni.
ittt csak a looksism számít vagyis az egyén értékesége,kasztstátusza a korán,kinézetén múlik.A drága ruhákon, bi és tricepsz méreten.
Erről már az amerikai quuer elmélealkotók is írtak és az egész jelenséget gyakran testfasizmusként értékelik.
Meg a Gay Man Healt Center is készített anyagokat a kristályfogyasztás és a hív fertőződés drámai emelkedésén.Amúgy a regény jól végződik és Martin aki egy mélyen érző jó pasi megtalálja akit keres.

steverubellreborn 2008.12.16. 01:19:22

Szóval a doksidfilm igaz,mint az is amit én megtapasztaltam Londonban-aminek persze volt kellemes oldala is-de egyben szánalmas is ,és korántsem annyira ritka jelenségről van szó.

steverubellreborn 2008.12.16. 01:27:06

a egyik queer elmélet alkotó akiről beszéltem Signirole, az odala ha valakit érdekel itt van:
www.signorile.com/index.html

steverubellreborn 2008.12.16. 01:30:03

Még annnyit,hogy szeritem is jó dolog a klubélet meg a kalandozás,ha azt helyén tudod kezelni és nem az válik az egyetlen normává.
Meg az elcseszett,kérészéletű kapcsolatokért nem lehet kizárólag a társadalmat felelőssé tenni.

LeGars · http://melegleles.blog.hu 2008.12.16. 09:33:12

Kérészéletű kapcsolat mindenhol van, nem irányultság függő. A hangsúlyok talán azért esnek máshová, mert a melegek alatt nincs olyasfajta háló, mint a "heteró társadalomnál" a perspektívák. Ez most nem törvényi oldalról érdekes, hanem személyfejlődési szempontból. A háló megtart, jövőképet ad, ezáltal biztonságot, még ha az fojtogató is tud lenni egyeseknek. A melegeknek nincs ilyen. Sokkal jellemzőbb az egyedül bolyongás, ami azzal is jár, hogy a kontrollnélküliségben könnyebben elveszhetnek.
Ami meg a queert illeti, nagyon helyes, hogy ostoroz. Innen jöhet az a bizonyos háló: mit fogadunk el és mit nem. És fura, hogy pont a queer ostoroz, mert közben az a legmegengedőbb, pontosabban az nyújtja a legelfogadóbb szempontokat (nem kategorizálunk, mindenki a maga normái szerint, stb.)
Ezek csak ötletek. Beütött a reggeli kávé.